Textus Originalis

SICILIA 75 MESSANA

SICILIA 75 MESSANA

XXV. MESSANA (Messina). Cf. MOMMSEN CIL X p. 716. Ζάγκλη urbs primitus ab Siculis, deinde saeculo a. Chr. octavo (cf. Holm hist. Sic. I 112. 390) a Chalcidensibus condita (Thucyd. VI 4, Strabo VI p. 268), circa tempora belli Persici ab Anaxila Rheginorum tyranno capta mutato nomine Messana appellata est. Anno 396 ab Himilcone vi expugnata et diruta (Diod. XIV 56. 57), mox adscita mercenariorum multitudine haud exigua ab Dionysio restituta (Diod. XIV 78), a. 282 in Mamertinorum potestatem pervenit (Polyb. I 7). Romani Mamertinis (sic enim cives iam dicebantur, uti praeter Strabonem l. s. tegular testatur multae generico genitivo ΜΑΜΕΡΤΙΝΟΥΝ inscriptae) non solum libertatem reliquerunt, sed ad foedus quoque eos admiserunt; civitas Romana fortasse ab Caesare dictatore eis concessa, cf. Mommsen l. s. 401 Messanae in senaculo, in conclavi ubi Scipionis Africani, Hannibalis — stemmata spectantur GVALTERVS. Ν Α Υ Ρ Ο Ι Ο Λ Υ Μ Π Ι Σ Υ Π Ε Ρ Β Ω Λ Ο Υ Θ Ε Υ Γ Ν Ι Σ Θ Ε Υ Β Ι Ο Υ Φ Ρ Υ Ν Ε Ι Δ Α Σ Τ Ε Ι Σ Α Ν Δ Ρ Ο Υ Ο Κ Α Ι Σ Υ Ε . . Τ Ο Υ Ο Α Ρ Ι Σ Τ Ο Δ Α Μ Ο Σ Θ Ε Υ Β Ι Ο Υ Ο Γ Ν Α Θ Υ Λ Ο Σ Θ Ε Υ Γ E . . Ε Ο Σ . . . Σ Ρ Ι Α Χ Ο Σ Ε Υ Ρ Ο Ι Α Ι Ν Ο Υ Π Ε Ι Χ . . Α Ν Δ Ρ Ο Σ Α Γ Ο Ρ Α Ν Ω Σ . . Κ Α Ε Ι Δ Α Σ Τ Ε Ι Σ Α Ν Δ Ρ Ο Υ Ο Α Π Ο Λ Λ Ο Δ Ω Ρ Ο Σ Α Ρ Χ Ε Δ Α Μ Ο Υ Σ Ο Υ Π Υ Ρ Ο Σ Ν Α Υ Κ Ρ Α Τ Ε Ο Σ Σ Υ Π Ε Ρ . . Ω Λ Ο Υ Ε Υ Φ Ρ Ω Ν Α Ρ Ι Σ Τ Ο Ξ Ε Ν Ο Υ + Ρ Ο Δ Ι Τ Α Ι Gualterus 152 = 3 (inde Murat. 631, 3; Torremuzza Sic. I 18 = 19; Franz 5615 coll. addendis). Litteram O ceteris litteris minorem testatur Gualterus, quam cum ipse exhibere nequiverit ego tamen Graecam quondam extitisse censeo. 1 aut ΝΑΥΡΟΙ aut ΝΑΥΓΟΙ, 'erant id excusum litterarum reliquiae Gualterus. Hinc nimis confidenter in lectione ΝΑΥΡΟΙ acquievisse mihi videtur interpres, nec mirum quod nihil protulere quod probari posset. Ipse Gualterus se multis plagis quam integras vidisse litteras significat, velut si haec sumas fuisse in lapide Ν Α . . . . Σ Ο Ι, poterat ille ναῦ]ρχοι legere, possumus nos να[ύα]ρχοι (cf. Hes. s. v.) interpretari vel quod bene proposuit Wilamowitz ναύ[ατα]ρχοι. Sequitur hominum tabula. 3 Θεῦγνις Holstenius ad Steph. Byz. p. 134 — Θ]εύ[β]ιου Franz; sed qui compluriens comparent circuli (cf. v. 6. 7) interpungendi potius notae quam litterae videntur esse — 4 . . ΙΡΤΝΕΙΔΑΣ . . ΙΣΑΝΔΟ Gualt. 1 — 5 . . . ΚΑΙΣΥΕ . . . . ΤΟ Υ Gualt. 1. Ἀσκλᾷς Φανίου Franz — 6 ΟΕΥΡΙΟΥ Gualt. 1 — 7 . . . Γ Η Υ Α Θ Υ Λ Ο Σ Θ Ε Υ . . Ε Ο Gualt. 1. Γνάθων Burmannus ad Dorvillii Sicula p. 553, fortasse recte; possis etiam Ἔνθωνος, Αἴν(θ)ωνος alia. Deinde Θεο[δώρ]ου Franz, quod nomen occurrit in mamertinis Cnidiorum; aut hoc verum aut Εὐ[β]ίου — 8 omisit Gualt. 1 — 9 . . . Ν Δ . . Ο Σ Ρ Α Ο Π Ν Ο Υ Gualt. 1 — 10 Χ Ν Ε Ι Δ Α Σ Τ Ε Ι Σ Α Ο Δ Ρ Ο Υ . . Gualt. 1 — 11 Α Π Ο Λ Δ Ρ Ο Σ Gualt. 1 — 12 Σ . . . . . Υ Π Υ Ρ Ο Σ Ν Α Υ Κ Ρ Α Ρ C Ο Σ Gualt. 1 — 13 . . . . . . . Χ Ε Υ Ρ Ε Ρ . . . Ρ Gualt. 1 — 14 ΙΧΟΩΝ Α Ρ Ι Σ Τ Ο Ξ . . Ν Ο Υ Gualt. 1 — 15 Α Φ Ρ Ο Δ Ι Τ Α + Gualt. 1; + littera errori videtur tribuenda. Ναύ[α]ρ[χοι (?) Ὄλυμπις Ὑπερβώλου Θεῦγνις Θεοβίου Φρυνείδας Τεισάνδρου . . . . . . . . . . . . . . Ἀριστόδαμος Θεοβίου Γνάθων Θεο[δώρ]ου (?) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Τεισάνδρου Ἀπολλόδωρος Ἀρχεδάμου Σώπυρος Ναυκράτεος . . . . . . . . . . . . . . Εὔφρων Ἀριστοξένου Ἀφροδίτᾳ. 402 Messanae basis marmoris nigri ne la casa di Boncompagni LIGORIVS (vix vere). In ecclesia cathedrali, ubi est pro pede vasis lustralis MORILLON (a. 1547), GVALTERVS, EGO. a in fronte: Α C Κ Λ Η Π Ι Ω Κ Α Ι Υ Γ Ε Ι Α C W T H P C I N Π Ο Λ Ι Ο Υ Χ Ο Ι C b a tergo: Α Ι Λ Ι Ω Α Δ Ρ Ι Α Ν Ω Α Ν Τ Ω Ν Ε Ι Ν Ω Ι Σ Ε Β Α Σ Τ Ω Υ Ε Σ Ε Β Ε Ι Π Π Descripsimus Duhn et ego. Antonius Morillon apud Metellum Vat. 6039 f. 301 et Smetium Neap. ms. p. 100, ed. f. 28' (inde cod. Waclscapple f. 78, Gruterus 68, 5, ex Grutero marm. Taurin. I 327, eodemque fortasse exemplo Ligorius Neap. VII 440); Gualterus 151 = 1. 2 (inde Fabretti 119, 3; Murat. 18, 1; Torremuzza Pan. p. 323, Sic. I 12 tit. a et IV 10 tit. b). Denuo ex lapide R. Rochette monuments inédits I 352. Adhibitis O. Muelleri schedis Franz 5616. a Ἀσκληπιῷ καὶ Ὑγείᾳ σωτῆρσιν πολιούχοις. b Αἰλίῳ Ἁδριανῷ Ἀντωνείνῳ Σεβαστῷ Εὐσεβεῖ π(ατρὶ) π(ατρίδος). Non ab uno lapidario titulos insculptos esse docet litterarum differentia, ut fortasse nihil cohaereant inter se.